Hogy miért is második?
Hát mert úgy gondoljuk, hogy az első, az Kis János személye itt a holtszezonban.
Tehát a második Szabó Zoltán. Ki is ő? A futsal berkeken belül mindenki ismeri. Amióta létezik a futsal, azóta játssza ezt a játékot, sokszoros magyar bajnok, román bajnok, több mint félszázszoros magyar válogatott. Az utóbbi években a székelyudvarhelyi különítmény egyik tagja volt, az ottani menetelésnek, sikernek egyik kovácsa. Mindent tud erről a sportágról, hasznos elöl, hasznos hátul, tehát szinte minden poszton bevethető. Gyors, rengeteget fut, a kapu előtt pedig kíméletlen.
Tavaly nyáron jött vissza Magyarországra, és ellentétben a győri különítménnyel, ő az Aramist választotta. Ez a fél éve neki sem úgy sikerült, mint ahogy azt eltervezte. Nehezen illeszkedett vissza régi-új csapatába, és mivel már nem fiatal, nehéz a lángot fellobbantani. Majd egyszer kijött a mi meccsünkre és dőlt el minden. Elmondása alapján - ami így hangzott – „én itt szeretnénk futballozni”. Ez a közeg és a szurkolók megfogták, újra van értelme. Mi meg örömmel fogadjuk. Nem titkolom magam sem, az egyik kedvenc játékosom volt régen. Sokakkal ellentétben a nagyképűség szikrája sincs meg benne, pedig ha valaki, akkor ő az lehetne. Szinte mindent elért, ami el lehet, de most új kihívás vár rá.
Reméljük, hogy nem csak felpiszkáljuk a benne a parazsat, hanem valódi erdőtüzet csinálunk benne. Ehhez kell ő is, kellünk mi is és kellenek a szurkolók.
Tehát egy szónak is száz a vége. Sokat erősödhetünk Szabó Zolival, és ezúton is kívánjuk neki, hogy nálunk, a Ferencvárosban találja meg számítását, és játsszon úgy, hogy korát meghazudtolva akár az ő vezérletével 1-2 éven belül együtt emeljük magasba a bajnoki címért járó serleget!!
Üdvözlünk a Fradi családban!!!!